Rába Tímea blogja

2010-08-27 14:20:52

Sziasztok !

Itt vagyok, nem tűntem el!  Sokan kérdeztétek, hogyan, mivel tartom magam formában! Mai írásomban, erről szeretnék beszélni!
Márk, 4680 grammal született, 62 centi hosszú volt. Majd két napig kínlódtam, mire a kezemben tarthattam gyönyörű, és hatalmas fiamat! Természetes úton jött a babám a világra. 33kg plusszal zártam a terhességet.  Egyáltalán nem zavart, boldog voltam. Minden egyes gyermekemnél, teljesen átadtam a testem, lelkem a babavárásnak! 3 hónapos volt ,  mikor elkezdtem  Editkém  unszolására tornázni. Nem sokat aludtunk éjszaka, de a kitartó barátnőm, reggel 6 –kor jött, és mentünk a Rácz fürdőbe edzeni. Az első hetekben, majd meghaltam. De lassan elkezdtem látni az eredményt. Ezen felbuzdulva, az étkezésemet, a testkontrollhoz igazítottam. Délelőtt, csak gyümölcs, ebédre natúr husi, zöldkörettel, vagy salátával. Az Édesanyám készíti a legfinomabban. Szóval diétáztam, edzettem, és másfél év múlva, MAGISTRÁL katalógust fotóztam (fürdőruha), Cipruson.

Ninával, már „csak” 27 kilót híztam.  Érdekes, nem is vettem észre, hogy milyen kövér vagyok! Ebből is az látszik, hogy annyira a pillanatnak, a csodának éltem, hogy ez egyáltalán nem érdekelt. Soha nem értettem, ha valaki úgy dönt, babát vállal, miért önmaga a legfontosabb. Ezalatt azt értem, hogy miért kell végig fogyókúrázni a várandóságot, és miért kell arra koncentrálni a legboldogabb pillanatokban, hogy rám jön-e a farmerom. Ez nagyon távol áll, az én értékrendemtől. Itt még említhetném a szoptatást! Én nem szeretnék senki felett pálcát törni, nem akarok ítélkezni, de hogy lehet, hogy egy Édesanya, nem akarja a testéből táplálni az újszülöttjét. Számos fórum tájékoztat folyamatosan arról, hogy 6 hónapig a legfontosabb, az anyatej lenne a babának. Jó, erről majd máskor, ez csak úgy kikívánkozott belőlem. Kislányommal hamar visszanyertem a verseny súlyom. Sőt! Az én drága Apukám, azt mondta Nina első szülinapján, hogy ne fogyjak többet, mert már túl vékony vagyok. Mikor 6 hónapos lett a babucim, vettem egy futógépet, felállítottam az étkezőbe, és amikor aludtak a gyerekek futottam. Beszereztem egy Rubint Réka dvd-t, és felváltva, hol torna, hol kocogás. Azt mondják , idegi alapon lehet a legjobban fogyni, és én abban az időben sokat szenvedtem attól, hogy egyedül voltam a gyerekekkel. Elköltöztünk, messze voltam a szüleimtől, a nővéremtől. A férjem reggeltől estig dolgozott. Ezt meg kellett szoknom!

Noelnél, 24 kiló plusszal zártam. Nagyon csodás érzés 3 gyermekes anyukának lenni. Minden nap, hálát adok a Jó Istennek. Ezért, nála sem érdekelt, hogy mit mutat a mérleg, és, az sem, hányan tették szóvá: - Hű de meghíztál! Mikor fél éves lett, elkezdtem edzeni, úgy, ahogy az előző részekben leírtam. Igen, de az utolsó 5 kg, nem ment sehogy sem. Éreztem, valami nem jó, nem éreztem jól magam a bőrömben. Aztán az RTL-ben összefutottam Rubint Rékával. Rögtön észrevette, hogy valami nincs a helyén.  – Timikém  mi  a baj? Én pedig azonnal a nyakába zúdítottam mindent, ami a szívemet nyomta. Megfogta a kezemet, és segített. Elkezdtünk együtt edzeni, megváltoztatta az étrendemet, és ápolta lelkemet. 4 hét alatt, 4 kg fogytam, úgy, hogy nem kellett éheznem, és nem kellett lemondanom az édességekről sem. Igaz, ezek mind update1 finomságok.  Nem használok a főzéshez lisztet, csak szénhidrát csökkentetett, nem eszünk cukrot. Van egy update cukor, ami nem édesítőszer, természetes, és egy 1grammban, egy kalória van. Réka segítségével, sikerült elkezdenem rendbe rakni a lelkemet. Annyira meg akartam  felelni, a jó anya, feleség, háziasszony, nő, szerepeknek, hogy magamról teljesen megfeledkeztem. Elkezdtem azt érezni, hogy üres vagyok. Csináltam a dolgomat, mint egy robot. De rá kellett jönnöm, ha én nem leszek magamnak fontos, ez a helyzet így is marad. Ezért nem főztem naponta 3 féle ebédet, nem pakoltam, rakodtam egyfolytában, és most már hagyom, hogy segítsenek nekem. Ez előtte nem így volt, mert én mindent meg tudok oldani címszóval játszottam a mártír szerepét. Most Anyukám jön, néha vasal, játszik a gyerekekkel, míg én egy kicsit kimozdulok. Tudom, hogy sokaknak ez nem megy! De muszáj egy kicsit  önzőnek lenni, és mindenkinek megtalálni azt, ami egy kicsit feldobja, kikapcsolja, és kirángat ja a mindennapokból. Én most már egyre jobban vagyok, tele vagyok tervekkel, célokkal. Nagyon szeretnék dolgozni, mert már a legkisebb manócskám is 3 éves lesz októberben. (Erről majd egy legközelebbi írásban, hogy milyen a nők helyzet a munkaerőpiacot tekintve). A lelki részét azért írtam le, mert ha nincs összhang, test-lélek között, tök mindegy hány kilót fogysz, nem leszel boldog. Ezért rakj rendet magadban, engedj el dolgokat, bocsáss meg, ha kell önmagadnak is! Úgy állj mindenhez, hogy tanulni jöttünk ide. Lásd meg a problémák mögött a leckét! Nem hiszek a sikerben,  befektetett munka nélkül. Ezért nem is használok „csodaszereket”! Mindenkit lebeszélek róluk! Önámítás! Egy út van, ami szerintem járható! Tűzd ki a célt, és küzdj meg érte! Engem a szüleim mindig arra tanítottak, hogy nincs lehetetlen csak tehetetlen! 

Ennyit tudtam mára adni magamból! Remélem, találtok benne olyat, amit hasznosítani is tudtok! Ha segítség kell bárkinek, bármiben, én itt vagyok, és szívesen teszem!

Puszi  Mindenkinek!
Timi.

Írta: raba.timea
Hozzászólások: 0
Címkék:
Értékelés: 5.00

Értékeld mennyire tetszett ez a bejegyzés:

Eddigi 0 hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Két szám összege: tiz meg tiz =
HOZZÁSZÓLÁS:
Blog leírása

Rába Tímea az anyaságról, a mindennapokról és a női lélekről.

Magamról

Üzenőfal

2012-01-23 20:45:51
Balla Mária:
Kedves Timi!
Említetted a Vacsoracsata végén, hogy nem veszélyeztetted a vendégeid egészségét, mert egy bizonyos fajta lisztből és cukorból készítetted az ételeidet. Szívesen használnám ezeket az alapanyagokat a háztartásomban, de nem tudom, hogy milyen lisztet és cukrot és hol keressem.
Segítenél nekem?
Előre is köszönöm.

2011-08-26 08:59:50
Andi:
Kedves Timi!

Ez olyan megható történet volt számomra, hogy potyogtak a könnyeim is! :) Annyira borzasztónak tartom azokat az embereket, akik ilyet művelnek! Nem is lehet embernek nevezni az ilyet! A kutyus hogy van? :)

Andi

2011-08-08 20:52:27
zsóka:
Nagyon szép történet ,gratulálok!

2011-07-31 11:46:43
Varga Ferencné:
Gratulálok emberségből 10-es az egész családnak. S hidd el nem fogjátok megbánni az csöpp jószág egy életen át hűséges barátja védelmezője.lesz az egész családnak.szurkolok Szia Kata.

2011-04-05 07:50:59
Farkas Móni:
Szia Timi!
Csak gratulálni tudok egy ilyen cikk megírásáért és megköszönni, hogy helyettem és sok más ember helyett megtetted.Remélem sikerül ettől az őrült ötlettől megvédeni a Szabadság szobrot az utókor számára.Gyűjtsünk aláírásokat ennek érdekében esetleg.
Sok szeretettel: Móni

2011-03-27 19:12:07
bulvármédiás:
Kedves Tímea!

Noha nem vagyok fővárosi, ezért nem is érzem át annyira soraid emelkedettségét (bár tagadhatatlan, hogy szép város), viszont a Szabadság-szobor lerombolásáról szóló résznél elkerekedtek a szemeim.
Ez a mű ugyanis ma már nemcsak a Gellért-hegy, hanem a város meg az ország egyik jelképe lett. Ezért holmi politikai indíttatásból lerombolni hatalmas ostobaság volna.
Mellesleg ki ez a Bakk István?

2011-03-24 00:20:41
free:
A Szabadsag-szobor azt a szabadsagot jelkepezi, amikor a "dicsoseges szovjet csapatok" bevonultak, es leigaztak Magyarorszagot! Csak imadja, es ragaszkodjon hozza R.Timea es akinek 6 anyja van. Yuck!!!

2011-03-23 21:08:59
Zsú:
Kedves Timi!
Nagyon igazad van a szoborral kapcsolatban, találj még több olyan ismert embert, akik Melléd állnak ebben a témában és megmentik ezt a jelképet az unokáinknak! Köszönettel: Zsú ui.: És üzenném a párodnak, hogy abban a csodálatos épületben harcoljon azokért, akik nagyon nem értenek egyet sok-sok dologgal!!!

2011-03-23 18:44:47
lina:
"Amikor emberek éheznek, mindennapos megélhetési gondjaik vannak, amikor ott lebeg a fejük felett, hogy elveszítik otthonaikat? "

Azet azt ne felejtsuk el, hogy ez annak a 8 evnek koszonheto, amikor is a "kedves" ferjed, "draga" kormanya volt hatalmon! :-(

2011-03-10 18:34:44
Bimbs75:
Kedves Timi,
őszintén csodállak hogy 3 gyermek után is gyönyörű vagy :) Sarka Katával kapcsolatban teljesen igazad van, szerintem egy "híresség-hírhedtség" felesége nem tehet ilyen kijelentést! Aztán szeretném egyszer megnézni hogy minimálbérből lakás nélkül hogy tervezne huszonévesen családot! Van akinek megadatik az anyagi biztonság, sajnos azonban a legtöbb embernek az agyával is dolgoznia kell érte!!!!

2011-03-05 00:08:25
Lili:
Kedves Tímea,

láttam Önt ma reggel a tévében, nagyon jól nézett ki, szimpatikus és visszafogott volt. Sokkal vonzóbb, mint a legutóbbi bálon...
És szimpatikusan is beszélt!
Gratulálok!

Lili

2011-03-02 17:54:49
H.Évi:
Sziasztok, én a Frizbit sem szoktam nézni, mert a Hajdú-Sarka kettőssel egyszer sikerült a Pólusban összefutni, és remélem, hogy ez volt életem utolsó ilyen élménye. Igazad van Timi, az ember nem láthatja előre, hogyan alakul az élete és mikor kapja meg, vagy egyáltalán megkapja-e a gyermekvárás csodáját. Én 29 évesen mentem férjhez és még egy éves házasok sem voltunk, amikor a férjemről kiderült, hogy rákos. Attól a pillanattól fogva, hogy közölték velünk a szövettani eredményt, a gyermekvállalás valami elérhetetlen messzeségbe került. Az ex ugyan meggyógyult, de olyan személyiségváltozáson ment keresztül, hogy úgy döntött, neki nem kell feleség, család, de egy párkapcsolat sem. Elváltunk. Mostanra megbékéltem a sorsommal és most úgy érzem majd 40 évesen, hogy család és gyermek nélkül is jól érzem magam, mert találtam az életben más motivációt. De én is tisztában vagyok azzal, hogy ha az élet az utamba sodorna még egy nagy szerelmet, lehet, hogy én is majd 50 évesen szülnék. És nem szégyellném. Talán vissza is fiatalodnék, ki tudja ezt előre? És lássuk be, Sarka Katának sem adott senki arra garanciát, hogy az érettségin ott lesz a gyerekei mellett, mert sosem tudjuk előre, hogy az élet mit hoz. Megjegyzem, nekem 24 évesen több eszem volt ennél, hogy ilyen hülyeségeket beszéljek, mint ez a nő, de hogy halmazati cselekményként még ezt ráadásul a tévében teszi....mondjuk az egész házaspártól nem várok ettől többet...

2011-03-01 13:09:59
picuska:
Drága Tímea!
Nagyon egyetértek véleményével Katával kapcsolatban.
Egy kicsit Kata talán elfeldkezik a földön járni. Amivel megsért másokat, talán az éretlenségére utal. Mások szerint viszont 20 évesen szülni, gyereknek gyerek nem is tudom, hogy ez -e a jó?

2011-03-01 09:25:19
horgos melinda:
Kedves Tímea!
Én is láttam az interjút és nekem is furcsák voltak ezek a kijelentések. Én azt gondolom, hogy a fiatalsága mondatja ezt vele. Én 44 éves vagyok, az élet még nem adta meg a lehetőséget, hogy gyermekem legyen és ez mint sok nőnek rossz érzés. De mit tegyünk, ha így van megírva a sorsunk. Kata örülhet, hogy ilyen fiatalon, kapott egy társat, aki megfelelő egzisztenciát teremtett neki a gyermekvállaláshoz.

Melinda

2011-03-01 07:27:45
rita:
Kedves Timi!
35 éves,gyermektelen tanárnő vagyok, aki 12 éve küzd azért,hogy kisbabája lehessen. Soha nem születhet meg,pedig vizsgálatok, műtétek során vagyunk túl. Nagyon köszönöm az ezzel kapcsolatos bejegyzésedet, szívemből szóltál.

2011-01-01 16:06:59
Gizuska:
Kedves Tímea,

Csak gratulálni tudok ahogy az életét viszi. Egy szép nő ennyi gyerekkel és egy jópofa politikus férjjel, nagyon ritka. Kivételes szerintem.
Üdvözlöm és csak így tovább :-)
Gizus

2010-11-11 10:28:48
Kiss Kata:
A szeretet könyve


Életünk folyamán sokféle emberrel találkozunk. Vannak, akik barátokká válnak, vannak, akik útitárssá.
A barátság egyszerű: a barátomat szeretem hibáival, erényeivel együtt. A barátság „szerelem szárnyak nélkül.”
A barátság őszinte. Komoly. Bohókás. Különleges szeretet.
Az útitárs? Ott van melletted. Akkor, amikor kell. Addig, amíg kell. S dolga végeztével eltűnik. Csendben, felhajtás nélkül. Nem kell odaadnod magadból semmit, mert az útitársad, az te magad vagy: a lelked másik fele, ezért nem kell magyarázkodnod, tudja, mit, s hol zavartál össze: kisimítja az összezavarodott dolgaidat, mosolyog, s már ott sincs.
És vannak szerelmek. Sokféle: Van, amelyik csak megérint, mint pilleszárny, s tovaröppen. Van, amelyik az érzékeidet kavarja fel, s hamar múlik varázsa. Igazi, testet, lelket akaró, felkavaró csak egy van életünk folyamán. Ajándék, mellyel gyöngéden kell bánni. Becse van!
A mai,- fogyassz, míg bele nem döglesz világunkban, a kétszertöbb, ötszörannyi, reklámzabáló, elértéktelenedett, szeretet nélküli világunkban- különleges értéke van a szerelemnek.
Óvni kell. Őrizni, félteni. Harcolni, küzdeni érte, ha kell. Mindennap oda tenni önmagunkból, valamit. Csak úgy, önzetlenül. Ingyen. Naponta építeni, s amit előzőleg elrontottunk, helyrehozni. S nem méricskélve, gőggel elvárni a másiktól a megalázkodást. A szerelem nem megalázkodás.
A szerelem maga az alázat.
A gyerek a beteljesülés. Az újjászületés. Csoda. Ajándék Istentől. Múltad, jelened, jövőd. Ezért olyan fontos a család. Egészséges lelkületű gyermeket csak teljes családban nevelhet az ember. Félszárnyú családban sérül a gyermek. Bármely szülő hiányzik, akár anya, vagy apa, nem alakulhat ki benne az egészséges anya, vagy apakép. Tudom, saját tapasztalásomból, hisz egyedül neveltem fel gyermekeimet. .

Részlet a Szeretet könyve című novellás kötetből

2010-11-07 10:43:38
Anita:
Kedves Timi!
Én csak egy ici picit szeretnélek zavarni. Mégpedig azzal, hogy a vacsoracsatában ha jól láttam használtál egy rózsaszínű kést. Kérdésem honnan szerezted be. Próbáltam az interneten kutatni, de még hasonlót sem lelek. Örülnék ha elárulnád!
Anita

2010-11-01 15:40:36
Buha Istvánné:
Nagyon tetszik az irása ,én is csak a gyerekeim ért élek na meg most már az unokák az elsök, sokat kel velük foglalkozni ,rajzolni mesélni na meg játszani, szeretik ha az én gyerek koromrol beszélek velük,szembe ülnek velem és halgatnak.Ugykel mindent elöadni hogy érdekelje öket. Egy 12 unokás és 3 déd nagymama. Jó egéséget a családjának.

2010-10-27 20:38:08
Kiss Kata:
Fehér bot

A fogyatékos gyermekeket nevelő szülők zárkózottak. Nem szeretnek kaput nyitni a világ felé, jellemzőbb, hogy becsukják azt. Természetes velejárója ennek, hogy gyermekeik fogyatékosságát is takargatják a külvilág felé, mintha szégyellni való volna.
Én másként gondolom, másként is cselekedtem: nyitottan éltünk, és élünk a mai napig.
Az eszközhasználat a vak gyermekeknek pontosan ennek e rejtőzködő életmódnak köszönhetően nehéz, nem szoknak időben a bot használatához, így sok időbe telik, mire az általában kamaszkorban kezdett bothasználat természetessé, és megtanulhatóvá válik.
Lazán beszélek ezekről, a dolgokról, pedig voltak nekem is átzokogott éjszakáim, rosszkedvű nappalaim.
Soha nem engedtem azonban, hogy a mindennapi harcom felőrölje anyaságom, és nem engedtem, hogy a saját önző fájdalmam miatt szükséget szenvedjen a gyermekem.
Jánoskám ötödik éves születésnapjára készültem, és igazából tanácstalan voltam, hogy milyen ajándékot vegyek neki.
S megszületett bennem a gondolat, hogy élete első fehér botját kapja.
Az óvodai pedagógusok véleményét kikértem: nem javasolták, egyetlen okból: nincs az ő méretének megfelelő bot. Hát, nagyból kicsit lehet készíteni, gondoltam, s a tagokból álló botról levettem kettőt, s tökéletes méretű fehér botunk lett.( Méltányolom a speciális intézményben dolgozók munkáját, ennek ellenére sok mindenben nem értettem egyet velük, módszereink, és felfogásunk között óriási a szakadék, s ez a mai napig így van.
A botra visszatérve azért jutottam erre az elhatározásra, mert fiamnak egész életében használnia
kell,- s arra gondoltam, hogy talán természetesebbé válik a használata,- egyben biztonságot, és szabadságot adhatok vele, ha minél korábban kezdjük a fehérbotos életet.
A születésnapi ünnepsége nagyon jól sikerült, sok szép ajándékot kapott, s a gyertya elfújása után ünnepélyes keretek között átadtam az első, ő méretére alakított pici fehér botot, azzal a jelszóval, hogy kisfiam, ti összetartoztok, mint nyalóka, meg a pálcika.
Akkor éjszaka elsírtam szinte az összes könnyem.

Ez a születésnap tele volt örömökkel, könnyekkel. Azóta megtanultam minden kis csodának örülni.

SZÓLJ HOZZÁ!

Név:
E-mail:
Két szám összege: 9 meg 15 =:
HOZZÁSZÓLÁS:

© Storyonline 2007